Bár a szerző ezt sehol nem írja le, de valószínűleg töltött káposztát akartak főzni. Mindenük megvolt hozzá. Ez lett belőle:
Történt egyszer, hogy öreg Tarkásként egész véletlenül úgy alakult, hogy egy tavaszi Tarka napok alkalmával egy nagyon jó - és az enyémhez megtévesztésig hasonló névvel megáldott - cimborámat, illetve lakótársát kicsit meglátogattam a kollégiumban. No most azt tudni kell, hogy akkoriban nem laktam közel, ezért úgy terveztük, hogy a másnapi oda-vissza utazgatást elkerülendő, a szintfoci kezdetéig tartó időt is elütjük valahogy... Ehhez igénybe vettük a névnapunkra kapott 1-1 literes söröskorsókat és körbe jár sehol nem áll meg a korsót kezdtünk játszani üveg borokkal...
Hadd ne mondjam, ez egy idő után nem feltétlenül sikerült és a padló is ivott legalább annyit mint mi... Ezt a problémát vendéglátóm egy 100-as zsepi csomagolásostól való tócsába helyezésével próbálta orvosolni, de szerencsére barátnője egy kilogramm A minőségű rizs bevetésével a segítségére sietett. Ebben az igazán jó az volt, hogy a bort felitatni nem sikerült vele, de az év végi kiköltözésnél is még került elő tekintélyes mennyiségű rizs az ágyak alól. :)
Miután így délután egy órakor megfelelően vidáman kifogytunk a munícióból, szóltunk egy akkor éppen a Kánaán földjén (értsd: akkor még létező Interfruct alkohol-nagyforgalmazó egység) barangoló barátunknak, hogy legyen szíves, hozzon nekünk egy pár üveg száraz fehérbort.
Ennek megfelelően érkezett a félédes vörös, és saját felelősségre két doboz tejföl. :) Lehet, sokaknak ismerős lesz innen a történet... :)
Én a segítségünkre siető barátommal elindultam megnézni aranylábú fiaink teljesítményét, de szállásadóim csak kb. egy óra múlva érkeztek meg, fekete pulóveren fehér tejföl foltokkal. Itt már éreztük, hogy ebből a tejfölből a töltött káposzta nem fog kapni...és valóban így lett.
A saját bevallásuk szerint ugyanis az egyik ember azt mondta a másiknak, hogy annyira részeg, hogy nem tudja kidobni az ajtón a doboz tejfölt. Hát igaza is lett, ami később sajnos perdöntő bizonyítéknak minősült az igazgató terepbejárásán, ugyanis a doboz az ajtó fölött csapódott a falnak, ennek megfelelően 2 deci kenődött és folyt szét az ajtón/falon. No, most ami nem megy elsőre, azt ugye "addig csináljuk, amíg nem sikerül" felkiáltással a második doboz is áldozatul esett a mókában, ez azonban már kijutott és a szemben lévő szoba ajtaján terült el. Ezt annyira viccesnek találtak a fiatalemberek, hogy a keletkezett foltott mustár segítségével egészítették ki egy smiley-vá. :). Ez eddig is vicces lett volna, de kb. 3 perc múlva megjelent akkori nevelőtanárunk, s felvázolta a következő problémát: a szemben lakó lányok nem tudnak bemenni a szobájukba, ja és is az igazgató szeretné látni őket! Barátom erre szerényen megjegyezte, hogy egy kis tejföltől még mindneki bemehet a szobájába és különben sem tudnak semmiről. Ott sem voltak, csak látták azt, "aki hallotta egy ismerősének az unokatestvérétől, aki emlékezett arra az emberre, aki lehet, hogy mesélt róla", ami elég gyenge kifogás volt, tekintettel a tejfölfoltokra a ruhákon.
Az igazgató ezek után megjegyezte, hogy jártak benn a szobában és hát látták az említett nyomokat, mire barátom megjegyezte, hogy milyen jogon került be bárki az ő szobájába, hát hiszen ő sem látogatja meghívás nélkül egyetlen "ózdi hős" (elnézést a személyeskedésért, de a történethez tartozik, gondolom ő sem haragszik meg) szobáját sem.
Természetesen semmi komoly szankció nem történt, hiszen előtte és utána is baráti kapcsolatot ápoltunk/ápolunk a fiatalemberrel, de megkérte a bűnösöket, hogy segítsék a lányok szobába jutását azzal, hogy lemossák az ajtót. Hát, úgy ennyi, utólag megjegyeztük, hogy sikerült egy átlag TN időtöltést találnunk.
u.i. A történtekhez videókommentárt is lehet fűzni, ha van rá igény és nem sérti az anonimitást! :)
