Az idősebb közgázosok talán mind tudják, hogy miről is van szó, amikor elhangzik a Stone szórakozóhely neve. Ez Tarkarét saját kis partyhelye volt, míg nem ki nem adták egy üzemeltetőnek. Tévedés ne essék, ez után is pörgött tovább a hely, csak hát felfuttatva (de annyira, hogy állítólag minden valamire való belvárosi taxis tudta, hogy hogy mi a legrövidebb útvonal ide, megemlíthető továbbá, hogy a filmben itt adja elő a Bon Bon a Valami Amerika 1. főcímdalát ).
Aztán, ahogy a nagykönyvbe meg volt írva, az üzemeltető és az egyetem összeakadtak. Nem akarok állást foglalni a kérdésben, mert a lényeg sajnos feketén-fehéren leírható: sem a tarkások, sem senki más nem használhatja azóta a Stone-t.
A hely bezárt, a bulizási igények viszont megmaradtak. Ezt a szituációt, és némi kollégista kreativitást összegyúrva alakult két olyan placc, ami továbbra is helyet biztosít a kikapcsolódásra.
A Stone előterét berendeztük egy kellemes kis üldögélős, beszélgetős hellyé (most a 25. születésnap alkalmával új "ruhát öltött"), az alatta lévő parkolóház pedig némi kábelezés, és pár utcai művészetben elmélyült fiatal által egy igazi uderground partyhellyé változott, ahol azóta rendeztek divatbemutatót, szintvetélkedőket, és itt csapott össze először az Öntevékeny Csoportok Irodája, és a tarkás kollégisták.
Egyedi hangulatot kölcsönöz továbbá a helynek a pár méterre lévő utcai hangulatú kosárpálya, a rendezvény ideje alatt beépített fények/színpad, ahol a DJ-ken kívül a 3 nap alatt több élő fellépést is végighallgathattok.
Többen között így maradt fenn a sok mindent megélt szórakozóhely hangulata - annak ellenére, hogy a 2008-ban/után beköltözött generáció képviselőinek nagy része már nem is látta belülről a Stone-t.
--